salsaA
salsa eredetileg nem volt egységes műfaj, különböző latin stílusokból alakult ki, és fő meghatározója a jellegzetes karibi ritmus. A ma ismert
salsa az 1970-es években, a dél-amerikai bevándorlóknak köszönhetően alakult ki az Egyesült Államokban. Azóta világszerte rendkívül népszerű, de ma már nem egyszerűen csak egy zenei stílus, hanem egy életérzés, mely örömöt és boldogságot fejez ki.
saltarelloA XIV. század óta ismert, 6/8-os olasz ugrótánc.
sanzonA
sanzon – chanson – eredetileg minden megzenésített lírai költemény elnevezése volt. A XX. század első felében alakult ki a ma sanzonnak nevezett zenei stílus, és akkoriban a francia kabarék jellegzetes műfaja volt. Ennek a könnyed, melankolikus zenének nagyon fontos része a dalszöveg, mely rendkívül érzelmes, szatirikus, olykor humoros. Kezdetben olyan művészek kötődtek ehhez a műfajhoz, mint Fernandel, Josephine Baker és Maurice Chevalier, és olyan előadóknak köszönhetően lett világszerte népszerű, mint
Edith Piaf,
Charles Aznavour,
Serge Gainsbourg vagy
Jacques Brel.
saz baglamaA török népzenében használatos hosszúnyakú lantféle.
skaA
ska a jamaicai zene egyik formája. Kombinálja a mento és a
calypso elemeit az amerikai
jazz és a
blues hangzásával. Jamaikában a
rocksteady és később a
reggae előfutára.
A
ska gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Túlnyomó részt a rudeboy, mod és skinhead szubkultúrák követői hallgatták, ebben az időben olyan előadók játszották ezt a zenét, mint például a Skatalites, Laurel Aitken, The Charmers és a The Pioneers, egészen az 1960-as évekig. Később népszerűsége megkopott és csökkent, de az 1980-as években Angliában felfigyeltek rá és újjáélesztették, aztán az 1990-es években ismét divatba jött.
sonKubában a 19. század végére fejlődött ki afrikai, spanyol és francia zenei elemek ötvözetéből. A
son egyszerű zene, többnyire könnyű hangszereken játsszák (gitár, kis ütőhangszerek), s nagyon erősen gyökerezik a kubai kultúrában. Az első világháború idején a sziget feketék lakta keleti részéből terjedt el a kubai városokba ez a himnuszként tisztelt, gúnyos, profán hangvételű stílus,. A 30-as évekre annyira megnőtt népszerűsége, hogy minden kubai stílust hatása alá vont. A
son olyan a kubaiaknak, mint a
blues az amerikaiaknak.
Sonero:
son énekes. Legnépszerűbb előadói
Compay Segundo,
Eliades Ochoa, Ruben González, Benny Moré.
sousaphonHatalmas hangtölcséres basszustuba, amit kitalálójáról,
John Philip Sousa amerikai karmester-zeneszerzőről neveztek el. A hangszercsalád két nagyobb tagját, a basszus- és a kontrabasszustubát még ma is használják. Katonazenekarok számára
Reynolds fejlesztett ki egy kisebb tömegű sousaphont.
szájbőgőBrugózás, bőgőzés. A nem zenész cigányok énekelt táncdallamainak vokális ritmuskísérete. Öblös szájüreggel – olykor kézzel is rezonátort képezve – explozívákkal, tremulánsokkal (zárhang), torok és orrhangokkal a vonószenekari dűvőnek és esztamanak megfelelő kíséretet hoznak létre. Bonyolultabb fajtája a hangszínekben gazdag, változatos ritmikájú dobpergésszerű kíséret.
szárnykürtA jelzőkürtök családjába tartozó, trombita formájú szoprán hangszer. Tölcséres fúvókája van. Rendszerint a vezetődallamot fújják rajta. A 19. században Ausztriában tűnt fel.
szitárHúros, lanthoz hasonló indiai hangszer, melynek alsó része gömbölyű, a nyaka hosszú. A
szitár és a szurbahár észak-indiai, a szintén észak-indiai citerával, a vinával rokon hangszer. A játszóhúrok festett fémérintők fölött futnak a rezgőtesthez. Az együttrezgő húrok pedig az érintők alatt, a nyakba vájt barázdán futnak végig az oldalt található hangolókulcsokhoz. A szitáron bonyolult rögtönzéseket játszanak, melyek dallami és ritmikai motívumokon alapulnak, és raga illetve tala néven ismertek.
Ravi Shankar, a legismertebb indiai szitárművész tette világszerte népszerűvé.