A, B, C, D, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Q, R, S, T, U, V, X, ü, Z,

kantele
Cimbalomszerű finn népi hangszer. 5-13, sőt néha ennél is több húrja van, melyek újabban fémből, régebben lószőrből készültek. Megszólaltatása minden segédeszköz nélkül, pusztán az ujjakkal történik. Leggyakrabban öthúros változatát használják.

karkabat
Arab hangszer. Fémből vagy fából készült csörgő.

kasztanyett
A spanyol és dél-olaszországi táncok nélkülözhetetlen kísérőhangszere. Keményfából készült, gesztenye alakú kivájt csörgő, melyet a táncos párosával erősít fel mindkét kezének egy-egy ujjára. Nem hangolható, de erősen ritmikus, pergő, csettentő hangját néha szimfonikus zenekarban is használják, az ilyen zenekari kasztanyett azonban nem az ujjakra erősíthető csörgő, hanem két, kagyló alakú facsésze, amely egy sima falapra csapódik.

kaval
Fából készült fúvós népi hangszer, elnevezése török eredetű. Egyenesfuvola, 6-7 hanglyukkal. Perzsa és arab közvetítéssel jutott el a Balkán félszigetre. Bulgáriában és Macedóniában igen elterjedt.
Arab rokona a nei. Szerbiában a cevara a használatos. Létezik román és moldvai kaval is.

klezmer
A klezmer szó a héber eredetű "klej" –hangszer– és "zemer" –dal– szóból alakult ki. A klezmer Európában – de különösképpen Közép- és Kelet-Európában – szorosan összefonódott a befogadó közeg népzenei hagyományaival. A 80-as években az USA-ban kezdődött el reneszánsza, sorra alakultak a klezmer zenekarok, amelyek nemcsak játszották ezeket a régi dalokat, hanem össze is gyűjtötték a még fellelhetőeket.
Ismertebb előadói: Budapest Klezmer Band, Klezmorim, The Klezmatics, Di Naye Kapelye.

koboz
Rövid nyakú, gömbölyű hasú, arab eredetű pengetős hangszer, mely a lant közeli rokona. Magyarországon a 14.-17. század során volt rendkívül népszerű. A románok és a moldvai csángók kobza néven a mai napig használják, és megmaradt náluk az ősi játékmodor is. Négy pár húrját többféle módon is hangolhatják. Dallamot is játszhat, de a leggyakrabban a furulyát kísérõ ritmus és akkordhangszer.

kobza
Egészen rövid nyakú román hangszer, melynek húrjai két csoportot alkotnak. Testén kis hanglyukak vannak, melyek díszítő mintát adnak ki. A moldvai csángók is a hangszer román nevét használják, míg Magyarországon koboz néven vált ismerté.

koncertina
A szabadon rezgő nyelvű hangszerek közé tartozik, akárcsak az akkordion és a melodeon. A XIX. század első felében találta fel Sir Charles Wheatstone angol fizikus. A hangszer mindkét oldalán található billentyűzet, a kihúzható fújtatóhoz kapcsolódva, ami a levegőt a nyelvekhez nyomja. Az egyszerűbb modelleknek csupán néhány gombjuk vagy szerény billentyűzetük van, a hivatásos muzsikusok hangszerei azonban jóval bonyolultabbak.

kora
Nyugat-afrikai pengetős hangszer. Formáját tekintve lanthoz, egyébként hárfához hasonlít. Kecskebőrrel bevont félbevágott tökhéjból készült 21 húros hangszer. Általában Mali, Guinea, Szenegál vándorzenészei használják. A legismertebb előadók: Mory Kanté, Sidiki Diabaté és Toumani Diabaté.