A, B, C, D, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Q, R, S, T, U, V, X, ü, Z,

davul
Kétfenekű nagydob. Kelet-európában és Ázsiában elterjedt török eredetű hangszer.

derbuka
Észak-afrikai eredetű hangszer. A tölcsérdobok családjába tartozik. A legfontosabb ritmushangszer a keleti népzenében és klasszikus zenében egyaránt. A serleg formájú kézi dobot halbőr borítja. Teste festett agyagból vagy fából készül. Az arab, főleg az egyiptomi dobosok igazi virtuózai ennek az ütőhangszernek. Darabukke, dabukka, tarabuka és darbuk néven is ismert.

dhol
Tradicionális indiai ütőhangszer. Kétoldalas hordódob. Speciális, hajlított ütővel szólaltatják meg. Széles körben elterjedt, többféle stílusnak – például: bhangra, qawwali – is kedvelt kísérőhangszere.

didgeridoo
Az ausztrál bennszülöttek, az aboriginalok hagyományos fából készült fúvós hangszere, amit más primitív trombitákhoz hasonlóan rituális és mágikus célokra használtak. Többnyire egyenes és henger alakú. A hang a fúvó személy ajkának rezgésétől jön létre.

domra
A domra vagy dombra kerek, hosszú nyakú orosz lant, három fémhúrral. Pengetővel (scsepocska) szólaltatják meg. Három nagyságban készítik.

doromb
Pengetős idiofon hangszer, patkó vagy levél alakú acélív meghosszabbított szárakkal, melyek között a keret közepén megerősített, vékony, hosszúkás acéllemez szabadon rezeghet. A játékos a keret szárait ajkai közé fogva alsó és felső fogsorának támasztja, és ujjaival az acéllemez felhajtott végét pengeti. A szájállás módosításával, a rezonátorként szolgáló szájüreg révén a rezgő acélnyelv felhangjai külön-külön hallhatóvá tehetők, így az igen halk hangú hangszeren egyszerű dallamok is lejátszhatók. Európában és Észak-Ázsiában a fémdorombok ismertek, míg Közép- és Dél-Ázsiában valamint Óceániában bambuszból készült változatai terjedtek el.

drone
1. Bordó – burdon –.
2. Primitív duda, melynek csak néhány mély sípja van, dallamsípja nincs. Énekkíséretre használják.


duda
Európa-szerte, sőt Európán kívül is régóta ismert népszerű fúvós hangszer. Legfeltűnőbb alkotórésze a szélzsák (állatbőrből, vagy manapság műanyagból és gumiból is készülhet), melyet szájjal fúvócsövön (emlő) át, vagy rászerelt kis kézi fújtató segítségével töltenek fel levegővel. A játékos a szélzsákot felső karjával törzséhez szorítja, így nyomja a levegőt a sípokba. Sípjai klarinét- vagy oboa-féle egyszerű vagy kettős nyelvsípok. Ezek közül egy a dallamsíp, a többi ún. burdonsíp. A dudára jellemző a hosszan áradó, tagolatlan, gazdagon díszített dallam. A népzenében a duda pásztor- és paraszthangszer.
A századunkban, népi hangszerként megismert magyar dudának három egyszerű nyelvsípja van: a kettősklarinéttá egybeépített dallamsíp és a kontra valamint a bordó.
Magyar névváltozatai: gajd, tömlősíp, bőrduda, kutya-, kecske-, tili-duda, csimpolya.


dvojnice
Délszláv népi kettősfurulya, egyik csövén négy (ritkábban öt), másikon három (négy) hanglyukkal.

dzurato
A görög rebetiko műfaj hangszere. Hosszú, vékony nyakú; erős, hosszan zengő hangon szóló hangszer.