A, B, C, D, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Q, R, S, T, U, V, X, ü, Z,

baglama
Pengetős hangszer, a buzuki kisebb változata. Szóló és kísérő hangszerként egyaránt népszerű.

balalajka
A legkedveltebb orosz népi pengetőhangszer. Teste (rezonátora) fenyőfából készül, háromszög alakú, rajta és keskeny, hosszú fogólapján három bélhúr (ritkán fémhúr) feszül. Pengetővel szólaltatják meg. Piccolo, prím, szekund, alt, basszus és kontrabasszus típusban készül. Legelterjedtebb típusa a prím.

bandoneon
Német eredetű, mindkét oldalon gombokkal épített harmonika. A tangó egyik legfontosabb hangszere, az argentin tangóban használt változata 71 gombos. Nem egyezik meg a tangóharmonikával (pianoakkordeon).

bandura
Ovális- vagy kerektestű, rövid nyakú lantszerű hangszer. A nyakon lévő kulcsszekrénybe futó többnyire 6-8 dallamhúr mellett olykor akár 40 nem rövidíthető kísérőhúrja is lehet, melyek a húrtartótól a káváig futnak. Pengetővel játszanak rajta. Feltehetően Keletről vagy Dél-Európából kerülhetett a XV-XVI. században Oroszországba, ahol különösen Ukrajnában vált népszerűvé és kiszorította a koboz-t.

bebop
A modern jazz első stílusának neve. Alapja az a játékmód, melyet Charlie Parker és társai a ’40-es évek elején fejlesztettek ki. A bebop zenében exponált hangköz a szűkített kvint. Jellegzetes továbbá az erősen kromatikus, tizenhatod alapmozgású gyors dallammenetek a témákban, és különösen a rögtönzésekben. A bebop muzsikusok radikálisan továbbfejlesztették, modernizálták a swing-korszak harmóniai nyelvezetét. Ezen a téren egyes modern komponisták (Stravinsky, Schönberg) hatása is érvényesül. A bebop stílus alapvetően meghatározta a modern jazz fejlődését.

bendir
Arab ütőhangszer. A Közel-Keleten deffnek nevezik. Körkörösen meghajlított falemezből készül, melynek egyik oldalát bőr fedi (általában báránybőr). Hasonló társai a kelta, balkáni és magyar zenében is használatosak.

bendzsó
A bendzsó vagy banjo az amerikai négerek énekkíséretre használt gitárja. Tamburinszerű korpuszán és fogólapján 5-7 fémhúr feszül.

blues
Az afro-amerikai folklór legjelentősebb énekes formája, amely a jazz kialakulása és későbbi története szempontjából is meghatározó fontosságú. Ötvöződnek benne az afrikai és európai zene elemei. A kifejezés valószínűleg a blue szóból ered, melynek jelentése az amerikai zsargon szerint rosszkedv, szomorúság. Népies, hangszerkíséretes vokális forma, amely mindig szolisztikus előadásban hangzik fel. A népies bluest az improvizált beszédmelodika és a négeres intonációs és ritmizálási sajátosságok jellemzik. A modern blues messzire távolodott az archaikus, folklór-blues világától, bizonyos jellegzetességek, elsősorban az intonációs sajátosságok azonban fennmaradtak. Dallami és harmóniai nyelvezetében az úgynevezett blues-hangok (blues notes) dominálnak. A hangszeres blues zenében három blues-hang – kisterc, szűkített kvint és kisszeptim – használatos. A korai blues többnyire lassú tempójú, a hangszeres játékban azonban az élénkebb, néha kifejezetten gyors tempójú bluesok sem ritkák. Egyik élénk tempójú változata a boogie-woogie.

bodhrán
Kedvelt ír népi hangszer, mely kecskebőrből készül. Minél nagyobb átmérőjű, annál mélyebb hangot ad megszólaltatásakor.

bolero
Eredetileg 3/4-es vagy 4/4-es ütemű spanyol néptánc. A kubai kreol lakosság körében is hamar népszerűvé vált. A francia, olasz és spanyol dallamvilágba afro-kubai elemek vegyültek, és így alakult ki a XX. századra a kubai bolero mai 2/4-es és 4/4-es formája. Kísérő hangszerei a gitár, a bongó és a maracas. A dalok roppant szentimentálisak, örömről, fájdalomról, viszonzatlan szerelemről szólnak. Kubában az emberek kortól függetlenül szívesen járnak bolero klubokba. Ismert előadók, szerzők: Consuelo Velasquez, Miguel Matamoros, Omara Portuondo, Ibrahim Ferrer.

bongó
A bongó egymembrános kis dob, mindenkor párosával használják. A hangszert a két térd között tartják, és vékony verővel vagy ujjakkal játszanak rajta. Kubában és a karibi térségben a zenekarok elengedhetetlen hangszere, nélkülözhetetlen a szambánál és a rumbánál. Antillai dob néven is ismert.

bossa nova
A szamba családjába tartozó brazil tánc. 1950 óta a bossa nova és a cool jazz kapcsolatából kialakult zenei stílust is jelöli, melyben finom, kissé késleltetett ütések jellemzik a ritmikus mozgást. Ez a játékmód a ’60-as évek elején Európában is ismertté vál, mindenekelőtt João Gilberto, Stan Getz, Charlie Byrd valamint Astrud Gilberto révén.

buzuki
Kedvelt népi hangszer. Kis-Ázsiában a sazok közé sorolják. 3 és 4 húros változata is van. A görög rebetiko zenekarok vezető hangszere.