Oumou Sangaré a legismertebb nyugat-afrikai énekesnő, aki életét és pályáját is annak szentelte, hogy felhívja a figyelmet az afrikai nők szomorú helyzetére.
Sangaré 1968-ban Mali fővárosában, Bamakóban látta meg a napvilágot. Szülei az ország dél-nyugati részén fekvő Wassoulou tartományból költöztek a fővárosba. Két éves volt, amikor az édesapja egyik feleségével kivándorolt Elefántcsontpartra, így ő egyedül maradt édesanyjával és testvéreivel.
Édesanyja, Aminata Daikhite szintén énekesnő volt, a wassoulou stílus képviselője. A wassoulou tipikus nyugat-afrikai zene. Nevét a régióról kapta, mely többféle népcsoportnak szolgál otthonául. Elsősorban a nők műfaja, dalszövegei is a nőket érintő kérdésekről szólnak. Szenvedélyes énekei hagyományos vadász rituálék és imák keverékéből születtek. Zenéje pentaton dallamsorokra épül. A kíséretet tradicionális hangszerek szolgáltatják.
Sangaré tehetségét édesanyjától örökölte, és igen korán, hat évesen állt először színpadon. Ezt követően az Ensemble Instrumental National du Mali tagja lett, ahol sok kitűnő zenésszel dolgozhatott együtt. 1986-ban már a Djoliba ütős együttessel turnézott Európában. Hazaérkezése után saját zenéjével kezdett foglalkozni. Saját zenekart alapított, a gitáros Boubacar Diallo, a hegedűs Aliou Traoré, a kamele ngoni-n játszó "Benego" Brehima Diakite, valamint a nagyra becsült basszusgitáros és zenei rendező Amadou Ba Guindo közreműködésével. Zenéjében ragaszkodik gyökereihez és a hagyományos hangszerekhez (például: djembe, kamele ngoni, donso ngoni).
1989-ben 21 évesen készítette el első lemezét. A Moussolou (magyarul: Nők) igazi modern afrikai popzene. Dalaiban nyíltan beszél a nők jogairól, a szabadságról, a méltóságról, felemeli szavát a többnejűség és a kényszerházasság ellen. Ezzel nagy vitákat váltott ki a konzervatív Maliban. Az albumból így is több százezer példányt adtak el hazájában, és világszerte megismerték a fiatal énekesnő nevét. Ezt követően szerződtette a többek között a Buena Vista Social Club lemezét is kiadó angol World Circuit Records.
Második lemeze, amelynek felvételei Berlinben készültek, 1993-ban jelent meg Ko Sira címmel. Ezen hallható Saa Magni című dala, amit az autóbalesetben elhunyt barát, Amadou Ba Guindo emlékére írt. A Ko Sira az év világzenei albuma lett Európában, és Maliban is számos díjat nyert. A következő esztendőben, első gyermeke születése után, hosszú turnéra indult Európába és Amerikába.
Sangaré 1996-ban kiadott Worotan című albumán olyan előadók működtek közre, mint James Brown egykori szaxofonosa Pee Wee Ellis vagy a gitáros Nitin Sawhney.
A népek közötti megértés elősegítéséért és a zene fejlődéséért végzett munkájáért 2001-ben megkapta az UNESCO Zenei díját.
Hírnevét felhasználva az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jószolgálati nagyköveteként is harcol az afrikai emberek életének jobbá tételéért. Oumou Sangaré-t hazájában üzletasszonyként is ismerik. 2002-ben szállodát nyitott a fővárosban, de egy Oum Sang névre keresztelt kínai gyártmányú dzsip forgalmazásával is foglalkozik.
Több mint egy évtizedes hallgatás után, 2009-ben jelent meg Seya című stúdióalbuma, mely az esztendő egyik legnagyobb szenzációja lett, hónapokon át vezette az eladási és a népszerűségi listákat.
Sangaré nemcsak énekesnő, hanem egy jelenség, aki bátran küzd a nőkért. Életében és zenéjében is fontos a hagyományok és a modernség ötvöződése.
"A Királynő ismét a csúcson!"
- MOJO -
"Ez a lemez egy igazi mestermű!"
- Observer -
Diszkográfia Moussolou (1989)
Ko Sira (1993)
Worotan (1996)
Oumou (2004)
Seya (2009)
