A kilencvenes évek egyik legmarkánsabb afrikai előadójának tartották a gitáros, blueszenész Ali Farka Touré-t, aki nem született zenésznek. A nyugat-afrikai kasztrendszer szerint ugyanis csak az lehet zenész, aki a jeli (griot) kaszt tagja. Ali Farka Touré nemesi családban született 1939-ben Kanauban, Maliban. A "Farka" becenév anyanyelvén szamarat jelent, szülei nevezték el így életereje, kitartása, szívóssága miatt. Családjában ő volt az első fiúgyermek, aki megélte a felnőttkort. Édesapja a II. világháborúban halt meg, és a család hamarosan Niafunkéba költözött. Ali nem járt sokáig iskolába, alkalmi munkákkal próbálta megkeresni a kenyérrevalót.
Autodidaktaként tanult zenélni. Első hangszere egy egyhúros, gitárszerű djerkel volt, de tehetségesnek bizonyult az egyhúros hegedűn (ndzsarka), a négyhúros lanton (n'goni) és a bambuszfuvolán is. Falujában hamarosan a zenés összejövetelek egyik főszereplője lett. A 60-as évektől vezette a Niafunké District Troupe táncosait és zenészeit. Hazájában egyre ismertebb lett.
Tizenhét éves volt Ali Farka Touré, amikor a Guineai Nemzeti Balett társulatában meghallotta a gitáros Keita Fodela-t. Akkor eldöntötte, hogy maga is gitáros lesz. Sokáig csak kölcsönhangszereken játszott, majd amikor 1968-ban Szófiában képviselte Malit, végre vehetett magának egy gitárt.
A 70-es években a Radio Mali-t igazgatta Bamakóban. Ali Farka Touré soha nem akarta elhagyni hazáját, még akkor sem, amikor Ry Cooder felfedezte őt a világ számára. A Cooder-rel közösen 1994-ben készített Talking Timbuktu című album Grammy-díj-at nyert. Ekkortól nevezik őt az afrikai John Lee Hooker-nek. A 2001-ben forgatott Utazás a blues szívében című dokumentumfilmben Ali együtt szerepelt John Lee Hooker-rel, de felbukkant Martin Scorsese Feel Like Going Home című, a bluesról szóló filmjében is. Ali Farka Touré ideje nagy részét Niafunkéban négy feleségével és tizenegy gyermekével töltötte, csak ritkán indult el egy-egy európai vagy amerikai turnéra. Falujában 2003-ban polgármesternek választották. Ali Farka Touré 2005-ben egy, a nevét viselő alapítványt hozott létre, amely kétévenként jazz fesztivált rendez Niafunkéban.
Utolsó lemezét már betegen készítette el, csontrákban szenvedett. Az albumon, mely 2005-ben jelent meg In the Heart of the Moon címmel, a kitűnő kora-játékos Toumani Diabaté működött közre. A második Grammy-díj-át ezért a lemezért kapta 2006-ban.
A Maliban a folyó gyermekének tartott Ali Farka Touré 2006 tavaszán Bamakóban hunyt el.
Afrika egyik legnépszerűbb muzsikusa volt, és mindig afrikai törzsi nyelveken, főleg szonghaj, fula és tamasek nyelven énekelt. Dalaiba beleolvasztotta a jazz, a blues, a mandinka, a szonghai és a tuareg zene elemeit.
Diszkográfia Ali Farka Touré (1988)
The River (1990)
African Blues (1990)
The Source (1991)
Ali Farka Touré with Ry Cooder: Talking Timbuktu (1994)
La Drogue (1994)
Timbarma (1996)
Radio Mali (1996)
Niafunke (1999) Toumani Diabaté – Ali Farka Touré: In the Heart of the Moon (2005)
Savane (2006)
Red and Green (2006)
Ali Farka Touré & Toumani Diabaté: Ali & Toumani (2010)
