Ó micsoda napok voltak, amikor a Dobronka nevű kisvárosba egy világhírű cirkusz érkezett! Az álmos utcák egyszerre csak élettel és izgalommal teltek meg: a levegőben narancsvirág, sült gesztenye illata és trombita hangja kavargott, a kisasszonyok szeme szikrázott, a férfinépnek szép kitekerős bajsza nőtt, és az egész világ (mint egy égi körhinta) három napig az éjbe világító sátor körül forgott. Aztán a porondmester az egész cirkuszt eltüntette a varászkalapjába, és Dobronka ismét szürke hétköznapokra ébredt.
Két fiatal a letaposott fűben, faforgácsok, elvesztett zebracsíkok, lócitromok és elhagyott selyemszallagok között egy színes zsonglőrlabdát talált. A zsebükbe tették, hazavitték. És uram teremtőm, mi történt másnapra! Otthonuk melegében a zsonglőrlabdából egy csibe kelt ki! Hohó!
És itt kezdődik a mi előadásunk: a csibéből tyúk lesz, az emlékekből új játékok, a játékokból új cirkusz!

A hajdani vándormutatványosok által megalkotott és ápolt műfaj – a marionett cirkusz bája és szépsége előtt tisztelgünk, azt idézzük fel játékban: oroszlánordítással, légtornász bukfenceivel, papírrózsákkal, szelídített hintalóval, élőmuzsikával és a világ valamennyi csodájával!